• EFOP 5.2.2

    Szakértőink bemutatása: Dr. Tóth Péter

    Műhelyfoglalkozásának címe:
    A többgenerációs tudásátadás lehetőségei a 21. században

    ,,Vitaindító előadás arról, hogy milyen szerepet játszik és milyen alkotóelemei vannak a vidéki közösségek életében a helyi identitásnak. Milyen kulturális értékek, normák, imázs alkotja ezt az identitást. Mik azok a külső és belső tényezők, amik ezen változtathatnak. Hogyan járul hozzá egy település helyi társadalmának integráltságához, túlélőképességéhez és alkalmazkodóképességéhez a helyi identitás és annak kulturális elemei.”

  • EFOP 5.2.2

    Szakértőink bemutatása: Kokas Éva

    Műhelyfoglalkozásának címe:
    Az alternatív és a hagyományos szolgáltatási módszerek hatásfoka

    ,,Milyen szolgáltatási tevékenységekkel lehet felépíteni egy közművelődési szervezetet gyerekeknek,
    fiataloknak, felnőtteknek.”

  • EFOP 5.2.2

    Szakértőink bemutatása: Könyves Krisztina

    Műhelyfoglalkozásának címe:
    Kommunikáció és konfliktuskezelés a csoportmunkában

    ,,Műhelymunkámban az asszertív, erőszakmentes kommunikáció csoportmunkára gyakorolt jótékony
    hatásaira szeretném a fókuszt helyezni. A résztvevők egy elméleti bevezetés után, önismereti úton
    szerezhetnek élményt a különböző kommunikáció típusokról, a konfliktusok lehetséges megoldási
    módjairól.”

  • EFOP 5.2.2

    Szakértőink bemutatása: Dr. Szabó Péter

    Műhelyfoglalkozásának címe:
    Az őskor barlangi festészete

    ,,A cro-magnoni kor óta a festészet az emberi kultúra része. Altamira, Lascaux az őskor sixtusikápolnáinak számítanak. Mi lehetett azonban az alkotók motivációja? Milyen körülmények között készültek e műalkotások?”

  • EFOP 5.2.2

    4. kutatási előrehaladási jelentés (2019. augusztus)

    A pályázat kutatási feladatait 2019 májusától Dr. Bolya Mátyás látja el. A kutatási program zökkenőmentes folytatása érdekében először áttekintettük a kutatás korábbi gyakorlatát, dokumentációit. Felmértük az elkészült kérdőívek és beszámolók tartalmát, valamint értelmeztük a szakmai terv vonatkozó részeit. Az összegyűjtött információk birtokában revidáltuk a kutatási tervet, kiemeltük a kutatás lényeges pontjait, majd ennek megfelelően módosítottuk a pályázati dokumentációt. Az eredeti terv szerint a szakemberek két fő csoportját szólítjuk meg: 1) kulturális- és művészeti ág, 2) szociális ág. Az elmúlt év kutatási adatai alapján elmondhatjuk, hogy bár a második célcsoport tapasztalatai is rendkívül értékesek, a kutatás szempontjából az első célcsoportban megszólított szakemberek relevánsabb adatokkal gazdagították  a kutatást, így a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetünk erre a csoportra. 

    A rétegzett, reprezentatív mintavétel a szakmai hét időszakára koncentrálva valósul meg. A mintavétel kérdőívekkel történik, de alapvetően nem önálló kitöltési metódussal: az adatrögzítők az interjú alatt töltik ki a kérdőíveket. A kérdőív három nagy részre tagolódik: 1) az adatszolgáltató személyére vonatkozó információk, kiemelt figyelemmel a válaszadó szociokulturális hátterére 2) a működés helyére vonatkozó lokalizációs adatok, 3) szakmai kérdések. A kérdőív a 3. blokkban két részre oszlik. Külön blokk foglalkozik a szakembereket érintő kérdésekkel, egy másik szakasz pedig a célcsoportban tapasztalható folyamatokat térképezi fel. Az adatgyűjtés online kérdőívekkel történik, amelyek digitális felhőalapú szolgáltatások formájában segítik a kutatói adatfeldolgozást. A kutatás teljes dokumentációja, valamint a szervezést segítő feljegyzések, táblázatok, emlékeztetők digitálisan, online készülnek, emellett a kommunikációs fórumok (levelezés, cset) is kizárólag online eszközökkel valósulnak meg. 

    A szakmai terv revíziója keretében áttekintettük és módosítottuk a 2019–2020-ban megrendezésre kerülő az eredeti jobban segítse a meghívott szakemberek munkáját. Kialakítottuk a szakemberek meghívásának protokollját, adatbekérő lapokkal készültünk elő az előadásokra és tanulmányutakra. Az adatbekérő lapokon a szakmai életrajzok mellett a témához kapcsolódó további információkat, kutatási eredményeket is rögzítettünk, így a későbbi összefoglalókban és online kommunikációs felületeken sokkal szélesebb közönséghez tudjuk eljuttatni a program eredményeit. Kialakítottuk továbbá a szakmai hét adatrögzítési és online kommunikációs protokollját. A szakmai hetet megelőzően több személyes megbeszélésen rögzítettük a különböző részfeladatokat, azok felelőseit és a határidőket. Felvettük a kapcsolatot az előadókkal, telefonon és email útján egyeztettük a részleteket, tisztáztuk a felmerülő kérdéseket. A műhelybeszélgetések menetrendjét egységesítettük úgy, hogy időtartamuk körülbelül egy óra legyen, amely 15–20 perc gondolatébresztő, vitaindító témafelvetéssel indul. Ezt követi egy interaktív rész, ahol a résztvevők megoszthatják a témával kapcsolatos tapasztalataikat, gondolataikat.