Cifra Udvar 2013

Zenekarok

CSÁNGÁLLÓ ZENEKAR

csángállóA zenekar 2009-ben alakult azzal a céllal, hogy a moldvai és gyimesi csángó kultúra zenei világát megpróbálja autentikus formában tükrözni. A zenekar felállása ének, furulya, koboz és a manapság táncházakban elterjedt, s ezáltal nehezen nélkülözhető dob. Műsorainkat szívesen színesítjük egy-egy tánc bemutatásával is. A zenekar úgymond feladatának tekinti a csángó kultúra ápolását, ezért amikor teheti, útnak indul Gyimes és Moldva felé, hogy az ott szerzett élményeket átadhassa hallgatói számára. A rengeteg utazásból, és a csángó szó eredetéből kölcsönöztük a zenekar nevét. Nagyon sok segítséget kaptunk mestereinktől, Hodorog Andás bácsitól, a Szigony zenekartól, és legfőképpen Kerényi Róberttől, amiért rendkívül hálásak vagyunk, hiszen ők inspiráltak minket, s nélkülük bizonyosan nem találtunk volna rá erre a páratlanul gazdag és mély zenei világra.

Felállás: Csiba Júlia ének, Bagi Bálint furulya, Bősze Tamás Jean-Pierre dob, Kiss Krisztián koboz, Sára Csobán furulya.

FAJKUSZ BANDA

A zenekar alapítói már öreg motorosoknak számítanak a táncház-zenészek között: Ernő, a korelnök már a hetvenes években muzsikált Gödöllőn egyetemistaként, majd Sopronba hazatérve az egykori Lajtorja együttes egyik alapítójaként folytatta egészen a kilencvenes évek elejéig. A zenekar megszűnése után már csak egy-egy alkalomra vette kezébe a vonót. Attila Győrött kezdte a nyolcvanas évek elején, a valmikori Rakonca zenekar egyik alapítója volt, de 1996-ban megszűnt a Rakonca, s ő alkalmi zenekarokkal, zenész barátaival muzsikált tovább. Miután Sopronba költözött, szinte természetes volt, hogy kereste Ernőt, mint egykori lajtorjás zenészt. Muzsikálni volt kinek, hiszen a Soproni Pendelyes Kulturális Egyesület néptánc-műhelyében sok fiatal és gyermek kedvelte meg a néptáncot, és a táncos alkalmakra kellett a zenekar. A cél egy soproni zenekar megalapítása volt, bár nem volt állandó brácsás, legtöbbször Hanusz Zoltán jött segíteni Komáromból. A megoldást igazából Ernő fia, Geri jelentette, akinek nem volt idegen a népzene, noha blues herflisként muzsikált Sopronban, hamar rátalált a brácsa harmóniákra – Hanusz Zoltán és Orsós Tamás sokat segítettek neki – , így kialakulhatott a zenekari alap hármas: Fajkusz Attila – hegedű Szőke Gergely – brácsák Szőke Ernő – nagybőgő. Ez a felállás 2004-ben szólalt meg először, majd  2005-ben már Ölveczky Tamás klarinétozott és tárogatózott a zenekarban, aki ugyan sokat utazik Bajáról Sopronba és vissza, de szívesen jön, és szívesen látjuk. 2010-ben találkoztunk harmonikásunkkal, Erőss Sándorral, aki fiatalabb korában még Csíkszeredában a Hargita együttesnek muzsikált. Mivel ő a szomszéd faluban, Harkán lakik, néhány földrajzi anomáliát (pl. Baja) leszámítva soproni zenekarnak tekintjük magunkat. Ez azért jó, mert a soproniak is így tekintenek ránk, és ez jó érzés. 2009-ben kiadtunk “Anno” címmel egy CD-t, amelynek anyagából táncszínházi műsor is készült a Sopron Táncegyüttes lábára Sipos Ferenc és Boka Gábor rendezésében, és még ebben az évben szövetkeztünk a szintén soproni Dalriada zenekarral, akikkel a hazai folk-metál műfaját próbáljuk színesíteni. Azt gondoljuk, hogy a muzsikusnak előnyére válik, ha táncolnak a zenéjére: a Sopron Táncegyüttes állandó zenekara vagyunk, s utánpótlás csoportját, a Pendelyes Táncegyüttest is szoktuk kísérni, bár mostanában egyre többször a mi utánpótlásunkra, a Lövői zenekarra bízzuk őket. Fontosnak érezzük a fiatalok, gyerekek tanítását, két fiatalabb zenekar is bontogatja szárnyait mellettünk. Sokat muzsikálunk Sopronban: rendszeres táncházakon, fesztiválokon (pl. Szt. Iván FolkFest, Soproni Szüret stb.), ünnepségeken, vagy a VOLT -on. Sopronon kívül állandó részvevői vagyunk a kiscsőszi Pajta Fesztiválnak, többször játszottunk a Szigeten, és gyakorta muzsikálunk a bécsi Collegium Hugaricumban. Sok közös műsorunk van a Sopron és Pendelyes táncegyüttesekkel, valamint jó néhány koncert van mögöttünk a Dalriada zenekarral. Azt mondják, hogy muzsikálásunk jó kedvet varázsol – valószínűleg azért, mert mi is így csináljuk.

www.fajkuszbanda.hu

TENKES ZENEKAR

A Tenkes zenekar (Pécs) a Mecsek Táncegyüttes kísérőzenekaraként formálódott 2006-ban. A magyar nyelvterület vonós népzenei hagyományaival foglalkozik. Önálló klubja, táncházai, koncertjei vannak. Rendszeres kutató, rendszerező és gyűjtőmunkákat folytat. A zenekar fontos feladatának tartja Baranya megye töredékes magyar népzenei hagyományainak rekonstruálását annak érdekében, hogy a szakmai érdeklődést ez irányban felélénkítse. A népzenei ismeretterjesztésen túl táncházak népszerű táncrendjei, mulató énekei gyakran hallhatók előadásukban.

A zenekar tagjai:

Hunyadi Péter – hegedű, koboz
Monori Árpád – brácsa, kontra, koboz
Király Tamás – nagybőgő

 

ROMUNGRO GIPSY BAND

A zenekar tagjai:

 

Horváth Péter – szájbőgő, kanna, cayon, ének, művészeti vezető

Suha Vilmos – ének, gitár, szerző

Visi Roland – kanna, csettegő, szájbőgő, darbuka

Gasztonyi Sándor – harmonika

Lakatos Ferenc – tánc, kanna, szájbőgő, ének

 

Egy szemtelenül fiatal, roma és egy szintén csak huszas éveinek közepén járó, magyar muzsikus alapította a zenekart, autentikus lovári és beás cigány népzenét játszik, hagyományos roma hangszereken, mint az akusztikus gitár, kanna, kanál. Ezt egészíti ki az ének és a szájbőgő, nagybőgő,cajon, mandolin és darbuka. Végtelenül vidám, táncos, hangulatos és egyben komoly hangzásvilágot mutat ez a zenei kultúra! A csornai banda 2007 év végén alakult azzal a céllal, hogy gyűjtse, megzenésítse és színpadra állítsa a beás cigány népzenét és kultúrát. A kezdetektől hűen követik a roma autentikát, de nyitott, érdeklődő természetükből fakadóan foglakoztatja őket a kísérletezés, saját stílusuk kialakítása is. Hat éves fennállásuk óta több, mint ötszáz rendezvényen, koncerten, fesztiválon, rengeteg jótékonysági fellépésen van túl a zenekar, ezek kivétel nélkül elsöprő színpadi jelenlétről tanúskodnak. Olyan helyeken játszanak, mint az Országosés Nemzetközi Cigány Fesztivál, az Athe Sam Roma Összművészeti Fesztivál, Volt Fesztivál,Akvárium Klub,Gödör Klub,Millenáris Teátrum, Ördögkatlan Fesztivál,… a MEDIAWAVE Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál pedig ebben a 2009 évben házi zenekarává választotta őket. A MEDIAWAVE-nek köszönhetően immáron öt éve állandó résztvevői a Passport Control Zenei Workshop Sorozatnak, az idei év roma tematikájú programjain kiemelt figyelmet kapott a csapat, olyan művészekkel dolgoztak együtt mint Ferenczi György vagy Both Miklós. A neves zenészek kivétel nélkül külön együttműködést ajánlottak a zenekarnak, a Szilvási Gypsy Folk Band szintén közös munkát, lemezfelvételt tervez velük. Kiemelkedő eredménynek számított a 2010 es országos Fringe Fesztiválon elért zenei különdíj és szintén 2010 ben elérz Ködellik a Mátra Fesztivál Kiemelt Nívódíj is , ennek köszönhetően a Roots & Routes Nemzetközi Tehetségkutató Programon képviselték a roma kultúrát. A zenekar tovább bővült egy állandó tánccsapattal, melynek segítségével a közönség is részese lehet a cigány tánckultúrának, köszönhetően a rendszeres megrendezett táncházaknak.

 

Videó Link:

http://www.youtube.com/watch?v=ueW8GaU9uew

FANFARA COMPLEXA

Együttesünk, mint táncházi zenekar 2002-ben alakult, közel tíz éve állandó résztvevői vagyunk a budapesti és vidéki táncházaknak és kluboknak. Zenénk alapvetően az autentikus moldvai-csángó népzenén, illetve az új stílusú szerba, hora és manele dallamokon alapul. Tíz éve rendszeres résztvevői vagyunk a nyaranta megrendezésre kerülő Somoskai Faluna­poknak, ahol bekapcsolódva a falu életébe moldvai környezetben zenélhetünk, tanulhatunk. Ez fő inspirációs forrás számunkra, és rálátást ad az ottani népzenére, mely élő folyamat­ként állandóan változik, újul. Repertoárunkat főleg azoktól a moldvai zenészektől tanultuk, akikkel nyaranta ott találkoztunk, név szerint Paun Ionel szaxofonostól (a kobzás Paun Vasile fia), illetve a bacioi-i fanfárzenekartól. Ezek a zenészek gyakran muzsikálnak a csángó falvakban. Újabban merítünk az interneten egyre nagyobb számban fellelhető dallamokból is. Előadásunkban Románia moldvai részén napjainkban is hallható, lendületes, feszes ritmusú több nemzet folklórhagyományaiból táplálkozó (román, csángó magyar, szerb, bolgár, török, zsidó) zenei világát adaptáljuk egyéni hangszereléssel és felfogással. Célunk, hogy a jelenleg is zajló zenei folyamatokat a magunk módján beillesszük az itthoni zenei életbe.

A zenekar tagjai:

Bede Péter – alt szaxofon, tárogató

Sófalvi Kiss Csaba – tenor szaxofon, kaval, furulya

Salamon Soma – harmonika, kaval, furulya

Róka Szabolcs – koboz, ének

Benke Félix – dob, doromb, falevél

http://www.fanfaracomplexa.com/

FLARE BEAS BANDA

Veszprém megye cigány folklórjának legkiemelkedőbb képviselője a Fláre Beás együttes. Tagjai beás cigány fiatalok Devecserből, Borsodpusztáról és Somlószőlősről, akik mindannyian családjaikból öröklött tehetséggel vannak megáldva, melyet kitartó gyakorlással, nagy lelkesedéssel mára magas színvonalú, zenei élményt adó különleges produkcióvá érleltek. Hangszereik a hagyományos cigányzenére jellemző dallam és ritmushangszerek gitár, tambura, kanna, kanál, melyekkel a csodálatos ősi dallamvilágot kísérik hol kirobbanó erejű pergetőkben, hol szomorú, simogatóan hullámzó hallgatókban. A zenekar gyakran kap felkérést művészeti rendezvényeken való fellépésre, új dalaikat előadták a Magyar Művelődési Intézetben, a Fonó Budai Zeneházában, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is. Nemrég jelent meg második CD-lemezük a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet és a Néptáncosok Baráti Köre gondozásában.

 

http://www.myspace.com/flarebeasband

Kiállítások

HENICS TAMÁS FOTÓKIÁLLÍTÁSA

Cifra Udvar – Palkonya

Henics Tamás kutatóorvos, fotográfus, amatőr népzenész barátunk. Gyermekkora az Örségben telt, ahol meghatározó élmények érik a közösséggel, a falusi emberek még élő szokásaival, az egymásra utaltsággal, az odafigyeléssel, a kis dolgoknak örülni tudással kapcsolatban. Korán elhatározza, hogy az orvosi pályát választja, gimnáziumi évei is ennek jegyében telnek, tudatosan készül az egyetemre, így a Kaposváron tett érettségit követően a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója lesz. Az egyetemi évek alatt kapcsolatba kerül a tudományos diákkörös munkával, mely eldönti pályája sorsát: a kilinikum helyett a kutatást választja. Friss diplomásként így kerül az Egyesült Államokba. A “tanonc” évek után hazatelepül, ám néhány év után kutatásai újra a tengeren túl zajlanak, majd onnan az időközben kibontakozó biotechnológiai kutatások egyik első jelentős Közép-Európai centrumába, Bécsbe kerül. Azóta itt él családjával, ugyancsak kutatóorvos feleségével, két gyermekével, akik közül a nagyobbik immár Budapesten orvostanhallgató, és a kisebbik is erre a pályára készül.

A kalandos életút alatt – a gyermekkor meghatározó impulzusainak, illetve a hosszú külhoni éveknek is köszönhetően, – egyre mélyebb kapcsolatba kerül saját kultúrája, ezen belül is a népzene, néprajz, népi kulturális örökségég közvetítette értékekkel. Szabad idejében Erdélybe jár, elsősorban Kalotaszeg, Mezőség illetve az ezen tájegységek szórvány magyarságának falvai mindennapi életének, szokásainak, zenéjének fotódokumentálásával foglalkozik.  Apai ágon burgenlandi horvát gyökerekkel bír, aktív zenészként ápolja a burgenlandi horvátság zenei-táncos örökségét a bécsi Kolo Slavuj együttesben. Létre hozta és nyolc éve szervezi fogadott falujában, a szigetközi Mecséren a régió kiemelkedő népzenei és néptáncos kulturális seregszemléjét, a Ladikos Fesztivált. Munkáját és dokumentarista, amatőr zenész tevékenységét egységben kezeli, élete szerves és egymást kiegészítő elemeinek tartja. Két könyv szerzője:

  • Juhmérés Visában; Szent-György napi örökségünk/Measuring sheep’s milk in Visa

ISBN 963 217 794 0, Etnofon Kiadó, Budapest 2005

  • Apák és Fiúk, amióta világ a világ…

ISBN 978 963 06 8950 2, Ladikos Közhasznú Alapítvány, Mecsér 2010

 

HAVASMEZŐI TÜNDE FOTOGRÁFUS KIÁLLÍTÁSA

Újabb gyönyörű kiállítással gazdagodik a Cifra Udvarunk. Havasmezői Tünde fotóit is megtekinthetitek ha ellátogattok hozzánk, és a képek láttán rájöttök miért is illik az udvarba. Tünde gondolatai:
“…amikor láttam a kislányom arcán azt a földöntúli boldogságot, amit a néptánc és a népdaléneklés jelent neki, tudtam, hogy ezt le kell fotóznom, hiába örök már a szerelem közte és a népi kultúránk között, a pillanat illékony. S a pillanatok fotózásából részemről is örök csodálat, elköteleződés lett…”

 

KOKAS ÉVA GYÖNGYÉKSZER KÉSZÍTŐ KIÁLLÍTÁSA

Cifra Udvar – Palkonya

 

Aki egy olyan kreatív helyen dolgozik, mint a győri Gyermekek Háza, könnyen válik maga is alkotó emberré. Itt ismerkedtem meg a különféle kézműves technikákkal. Varrtam ruhát, készítettem patchwork (foltvarró) munkákat, szőttem, nemezeltem, selymet festettem… Több, mint 20 éve vagyok kosárfonó. Az elmúlt 2-3 évben ismerkedtem meg a gyöngyfűzéssel, tehát még kezdőnek számítok. Nagyon sok tanfolyamon veszek részt, tanulom az újabb és újabb technikákat. Amellett, hogy készítem az ékszereket, szeretem továbbadni a megtanultakat. A Gyermekek Házában rendszeresen tartok tanfolyamokat a különböző technikákból felnőtteknek. Legkedvesebb technikáim a kőbefoglalás és a gyöngyhorgolás! Nagyon szeretem az ásványok és a bőr felhasználását a gyöngyfűzésben. Azért is örülök annak a lehetőségnek, hogy munkáimat kiállíthatom az Ördögkatlan Fesztiválon, Palkonyán a Cifra udvarban, mert szeretném, ha sokan elhinnék, hogy ezek a szép ékszereket bárki el tudja készíteni. Erre lehetőséget is nyílik, minden nap 14-18 óra között a Cifra udvarban a Gyöngyékszer készítő Műhelyben.

Foglalkozás kicsiknek és nagyoknak

KÉZMŰVES MŰHELY GYEREKEKNEK – Cifra Udvar, Palkonya

Műhelyvezető: Kokas Éva gyöngyékszer készítő

A játszóház a gyerekeknek ingyenes!

2013. július 30. kedd 11-12 óra, Cifra Udvar – Palkonya

Csuhézás: boszorkány, virág

2013. július 31. szerda 11-12 óra, Cifra Udvar – Palkonya

Katicabogaras napellenző készítése papírból

2013. augusztus 1. csütörtök 11-12 óra, Cifra Udvar – Palkonya

Fakopács készítése papírból

2013. augusztus 2. péntek 11-12 óra, Cifra Udvar – Palkonya

Cifra mintás (virág) kitűző készítése

2013. augusztus 3. szombat 11-12 óra, Cifra Udvar – Palkonya

Ötszirmú virág és memória karkötő készítése gyöngyből

 

GYÖNGYÉKSZER KÉSZÍTŐ MŰHELY – Cifra Udvar, Palkonya

Műhelyvezető: Kokas Éva gyöngyékszer készítő

2013. július 30. kedd 14-18 óra, Cifra Udvar – Palkonya

Swarovski gyűrű készítése

2013. július 31. szerda 14-18 óra, Cifra Udvar – Palkonya

                         Karkötő készítése peyot technikával, piskóta gyöngyből

2013. augusztus 1. csütörtök 14-18 óra, Cifra Udvar – Palkonya

Nyaklánc készítése kőbefoglalás technikával

2013. augusztus 2. péntek 14-18 óra, Cifra Udvar – Palkonya

Karkötő készítése gyöngyhorgolás technikával

2013. augusztus 3. szombat 14-18 óra, Cifra Udvar – Palkonya

Swarovski gyűrű készítése

 

Részvételi költség 2000 Ft/fő/alkalom.

 

NÉPMESEI EGYÓRA GYEREKEKNEK

Műhelyvezető: Szukenyik Tamás bábszínész

Helyszín: Cifra Udvar – Palkonya

Időpont: 2013. július 30-tól, augusztus 3-ig 14 és 15 óra között.

 

Ki ne szeretné a meséket? Ki ne szeretne játszani? Próbáltad már együtt?

Palkonyán a Cifra Udvarban megteheted. Ha nem vigyázol, egy népmese kellős közepében találhatod magad. Kipróbálhatod, milyen szabólegénynek, a legkisebb királyfinak, aranyhajú királylánynak, a félelmetes sárkánynak, vagy éppen boszorkánynak lenni. Szukenyik Tamás, a győri Vaskakas bábszínház bábosával minden nap egy-egy mese eljátszására kerül sor a gyerekek segítségével.

VISINATA KONTROL – Moldvai Tánc és Zenei tábor

Műhelyvezető: Benke Paulina és Benke Pál moldvai hagyományőrzők Somoskából.

Helyszín: Cifra Udvar – Palkonya

Időpont: 2013. július 29-tól, augusztus 3-ig.

A tábor a 6. Ördögkatlan fesztivál keretein belül kerül megrendezésre, első alkalommal, bár akik részt vettek a jelenleg szünetelő moldvai, SOMOSKAI FALUHÉT táboraiban, azok számára ismerős hangulat várható. A tábor elnevezése is onnan ered. Nagy örömünkre szolgál a táborba érkező csángók, név szerint BENKE PÁL, BENKE PAULINA, HÓDOROG ANDRÁS, LEGEDI KATALIN jövetele, kik tudásukkal hozzájárulnak, hogy a táborozni vágyok, elmélyülhessenek a csángó kultúrában és mellette kikapcsolódhassanak a mindennapok rohanó világából. A napi tánc és zenetanítások mellett, előadásból interaktív beszélgetésekbe forduló programok, ügyességi próbák várják a Cifra Udvar lakóit, kik a Csángó Ételekkel is megismerkedhetnek. Esténként az Udvar zenészei biztosítják a talp alá valót.

Napirend:

Reggeli: 08.30.-10.00

Délelőtt: 10.00-12.00 énektanítás/furulyaoktatás

Ebéd: 13.00-14.00

Délután: 16.00-18.00 tánctanítás

Vacsora: 19.00-20.00

Esti mulatság: 21.00- 01.00

 

A napi elfoglaltságot úgy alakítattuk, hogy maradjon ideje minden részvevőnek beszélgetésekre az adatközlőkkel, illetve az adatközlők segítségével készülnek az ételek figyelve arra, hogy ne csak a táncokat és az énekeket élvezzük, ha nem az étkek csángó ízek világát is.

 

Külön szállás kérés esetén a faluban működő vendégházakat tudjuk ajánlani. Felhívjuk azonban a részt venni szándékozók figyelmét, hogy Palkonya település méreteiből kifolyólag korlátozott számban tudunk jelentkezést és szállás igényt elfogadni. Kérünk mindenkit, hogy részvételi és szállás igényüket időben jelezzék!

KÉPGALÉRIA

www.ordogkatlan.hu

www.palkonya.hu

A Cifra Udvar a Nemzeti Kulturális Alap jóvoltából jöhetett létre!

nka

www.nka.hu

 

 

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .