CSÁNGÓ TÁNC ÉS ZENÉSZ TÁBOR PALKONYÁN
Augusztus 2-6. között zajlott le az első szakmai program Palkonyán. A kulturális együttlét címe az alábbi volt: CSÁNGÓ TÁNC ÉS ZENÉSZ TÁBOR PALKONYÁN.
A program során a résztvevők hangszeres oktatáson, tánctanuláson vehettek részt, oktatójuk pedig a moldvai csángók és kárpátaljai magyarok voltak. Ezen kívül a csángó hagyományőrzéssel kapcsolatos előadásokon nyílt lehetőségük részt venni a jelenlévőknek.
Közreműködtek a Fajkusz Banda (Sopron), Csipkés Banda (Kárpátalja), Moldvai Hagyományőrzők, Kerényi Robi és zenekara, az Erőss Banda, a Kobzart Folkműhely és a Karaván Família családi cigányzenekar. A tábor végén össznépi záró mulatságot tartottunk az udvaron a rendezvényen résztvevő összes zenész közreműködésével. Továbbá az alábbi kiállításokat tekinthették meg a résztvevők: Havasmezői Tünde – fotográfus fotói, Cifra szoba Mérából c. kiállítás Erdélyből, Gyöngyékszer kiállítás Kokas Éva munkáiból.
A táncos és zenész műhelyeket további műhelyfoglalkozások színesítették. Ilyenek voltak a Csángó nyelvműhely, a Kormos Kortárs Zene gyerekműhely ahol semmi sem az volt aminek látszik, a Róka Móka mese Tár műhely avagy feljegyzések a tyúkólból, a Cifra Csibész Műhely ahol gyermekfoglalkozás zajlott szorgos kis kezeknek, a Fából vaskarika – papírból páncél színházi Műhely, ahol elkészültek a felvonuláshoz szükséges Kartonlovagok és papírsárkányok, a Cifra tábori kórház Műhely ahol bevezettük a cifra aprónépeket az elsősegélynyújtás rejtelmeibe, a Gyöngyös Műhely ahol gyerekek és felnőttek egyaránt a finom motorikát erősíthették, gyakorolhatták.
A programsorozatot a MEDIAWAWE Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány bonyolította le problémamentesen.
Az egész hetet a Romániai Bákó megyéből,Somoska és Klézse faluból érkező moldvai csángó magyarokra építettük. Az ő archaikus kultúrájuk megismerését tűztük ki célul! A csángó kultúra a tradicionális és modern formáinak felhasználásával, a hagyományos és a mai gondolkodás harmóniájával, a zenei igényesség jegyében vonultatja fel kedvenc műfajait.
A csángókról a csángóktól – Moldvai Csángó hagyományőrzők bemutatkozó esteket, koncerteket és táncházakat tovább erősítették, színesítették a táborba érkező moldvai zenét játszó zenészek, köztük Kerényi Robi és a Szigony zenekar továbbá a Bolya Mátyás vezette Kobzart Folkműhely!
A tábori élet minden délelőttjén és délutánján tánctanítás és hangszeres zenetanítás folyt. A műhelymunkákat sikerült úgy beosztani, hogy minden korosztály, a gyerekektől a felnőttekig megtalálta amit keresett. Táncos műhelyünkben a gyerekek magyar népzenéből hallhattak ízelítőt, olyan hangszerekkel, mint a hegedű, brácsa, nagybőgő, koboz, dob, mellyel a mindennapjaikban nem vagy csak ritkán találkozhattak. A gyerekek ki is próbálhatták a hangszereket, mesét hallhattak a zenészektől az elveszett bárányokról, majd egy közös éneklésben vehettek részt. Reményeink szerint így színesíthettük, közelebb vihettük a gyerekekhez a magyar népi kultúra egy általunk képviselt cifra szeletét.
Fontosnak tartjuk a magyar nemzet szellemi és tárgyi örökségének bemutatását és áthagyományozását. A táborunk legfőbb célja, hogy a Kárpát-medencei népi kultúra általunk képviselt értékeit mutassuk be a hozzánk látogatók számára, legfőképpen iskolás és óvodások részére, de a felnőtt foglalkozásokról sem feledkezünk meg!
Emellett fontosnak tartottuk a nemzeti hovatartozás és azonosságtudat magvainak közvetett módon történő elültetését, tánctanításon, énektanításon, és népi játékok bemutatásán keresztül. Az egész hét igazán értékalapú, meghitt, családias, a kikapcsolódást, feltöltődést, tanulást segítő volt! Ehhez igazán hozzájárult az a fontos tény, hogy az udvarunkban fellépőkkel mindenki személyes kapcsolatba kerülhetett, otthon érezhette magát! A programon – ahogy az egész rendezvénysorozaton is – roma származású művészekkel, fellépőkkel emeltük az esemény rangját.
A leghíresebb ezek közül a Karaván Família koncertje, amely a tábor utolsó napján tette tiszteletét Palkonyán. A budapesti Karaván Família a cigány vokális hagyományok nyomán alakította ki saját stílusát, amely a négy családtag – szülők és gyermekeik – közötti emberi és zenei harmóniára épül. Programjukban cigány népdalok feldolgozásai szerepelnek napkelettől napnyugatig, saját stílusukra formálva – így például a mississipi blues, a flamenco, a latin- és a balkáni zenei elemek mind megtalálhatóak zenéjükben. A Karaván Família a cigány népzene tradicionális és modern formáinak felhasználásával, a hagyományos és a mai gondolkodás harmóniájával, a zenei igényesség jegyében vonultatja fel kedvenc műfajait és a cigány folklór legszebb dalait. Ebből fakadóan több helyi és környékbeli roma származású fiatal és idős tette tiszteletét nálunk, akik a koncertet megelőzően aktívan vettek részt a különböző programokon, foglalkozásokon. A soproni Fajkusz Banda vezetője Fajkusz Attila, mint az udvarházi zenésze könnyedén megtalálta a hangot az udvar többi zenészével és kerekedtek igazán izgalmas zene műhelyek a kárpátaljai és csángó zenészekkel! A zenekar alapítói már tapasztalt, öreg motorosoknak számítanak a táncház-zenészek között.
A ridikul.hu is betért hozzánk és nagyon kedves bejegyzésük ide kattintva érhető el!>>>
Támogató:
Együttműködő partnerek:
