Buzás Mihály: Élő közösség szervezésének jó gyakorlatai

1. tanulmányút (Kajárpéc, 2018. augusztus 2.)

E a témában olyan példákat gyűjtünk, amelyekkel hatékonyan sok embert lehet a
programokra hívni és aktív, rendszeres részvételre ösztönözni.

Élő közösség alatt értjük a rendszeresen találkozó, nagy aktivitással, odaadással a
közösséget éltető együttműködést.

Mely szervezetek képesek élő közösség szervezésére?
Az élő közösség szervezés célcsoportjai (pl. társadalmi csoportok, települési szint, intézmények, korcsoportok, azonos értékrend vagy érdeklődés stb.)
Milyen együttműködések, mely kapcsolatrendszer szükségesek ehhez a munkához? (intézményekkel, más szervezetekkel, oktatással, gazdasági élet szereplőivel stb.)
Milyen tudással, készségekkel, felkészültséggel kell rendelkeznie a szervezőnek?

A tanulmányút keretében Kajárpécre látogattunk Buzás Mihályhoz. Ő filmrendező,
színész, komikus, bábos, zenész, író, kulturális menedzser, közösség szervező egy
személyben. A Kajárpéci Vizirevü nevű önkéntes társulat tizenhét éve űzi a vásári
komédia műfaját. Legnépszerűbb előadásaik a környezetvédelem jegyében
születtek. A produkcióikat azzal a céllal hozták létre, hogy rámutassanak, hogy
kevesebb hulladékkal jobb életet élhetnénk. A tanulmányúton tartott előadás felért
egy színpadi élménnyel, vendéglátónk karakteres megjelenése és beszédmódja
magáért beszélt. Az általa végzett közösségszervezés fő mozgató erejére ezzel is
választ kaptunk.

Kitértünk az önkéntes közösségek finanszírozási hátterére, ami kapcsán már rögtön a legelején közös ötletelésre hívta a közönséget, mert saját bevallása szerint nem tudja jól menedzselni a társulatát, a bevételeik nem kielégítő mértékűek.
Szakmailag összetartó erőként a közösségért, a földért tenni akarást, az embereknek az önmagán túlmutató ébresztő, informáló szándékát fogalmazta meg, s mindez intellektuális játékba való megjelenítése, sziporkázó szóhasználattal, és igényes humorral felemelő többletet közvetít a nagyérdemű számára.