Panker Mihály: Mássággal való bánásmód – esettanulmányok

5. műhelymunka (Écs, 2018. augusztus 3.)

Az emberek sokfélesége nagyon szerteágazó. A másság negatív érzelmeket vált ki a társadalom tagjaiból. Van, aki jól beilleszkedik a helyi társadalmi normákhoz, van, aki nem, és ez utóbbi csoport is keresi azt a közeget, ami befogadja. Keressük azokat a pozitív történeteket, amelyek értékeket mutatnak a másságban kifejeződő egyediségről elsősorban a népzene/néptánc/népművészet témájához kapcsolhatóan.

Hogyan csökkenthetőek a mássággal kapcsolatos tudattalan előfeltevések, idegenérzetből táplálkozó szorongás a társadalomban?
Milyen eszközök lehetségesek az egyéni eltérések tolerálására, a közösség befogadó képességének növelésére?
Hogyan támogathatja a népzene/néptánc/népművészet a más etnikumú, vallású, kultúrájú csoportok hovatartozásból fakadó diszkriminációjának elkerülését?
A mássággal rendelkező csoportok belső összetartozásának erősítéséhez milyen módon járulhat hozzá a népzene/néptánc/népművészet?
A társadalom befogadó készsége hogyan erősíthető a népzene/néptánc/népművészet segítségével?

A műhelymunka során az alábbi témákról hallgattunk előadást, e témákban folyt kerekasztal beszélgetés:
Magyarország alaptörvénye – Nemzeti hitvallás, Szabadság és felelősség
A „másság” fogalma: szociálpszichológiai, individuálpszichológiai oldalról
A másság pozitív és negatív értelmezése
Másság tolerancia
Egyediség
Elfogadás, befogadás
Esélyegyenlőség, helyi esélyegyenlőségi tervek
Idősek, fogyatékossággal élők
Hajléktalanság
Gyermekjólét, családsegítés
A külhoni területeken még sokkal nagyobb a közösség összetartozása, így a tolerancia is erősebb. „Lehet, hogy más, de a miénk…”