A körültekintő szervezésnek köszönhetően a szakmai hét programja az eredeti terveknek megfelelően, változások nélkül zajlott le. A programok alatt jegyzetek, valamint fotó- és videódokumentáció készült. Ezek alapján minden nap végén megírtuk a műhelyfoglalkozások és tanulmányutak összefoglalóját, amelyek azonnal fel is kerültek az egyesület honlapjára. A gyakorlatban teszteltük az online felület adottságait, az összefoglalók mellett minden előadónkat külön cikkben mutattuk be. Az előzetes online kommunikációs stratégia elemeit a gyakorlati tapasztalatok alapján finomítottuk, majd a kialakult arculati és tartalmi elemekkel egységesítettük a tavalyi foglalkozásokról szóló híradásokat. Az előadások címe mellett minden esetben feltüntettük a foglalkozás pályázat szerinti sorszámát, az előadó nevét, az előadás helyszínét és időpontját, valamint csatoltunk néhány képet a fotódokumentációból. Tisztáztuk a honlap, a facebook profil, a youtube csatorna és az instagram szerepét és pontos helyét az online kommunikációban. A szakmai héten az alábbi műhelyfoglalkozások és tanulmányutak valósultak meg: 

1. Dr. Szabó Péter: A népi motívumok hatása a befogadó értékrendszerére – 7. műhelymunka (Écs, 2019. augusztus 5.)
2. Könyves Kriszta: Kommunikáció és konfliktuskezelés a csoportmunkában – 8. műhelymunka (Écs, 2019. augusztus 5.)
3. Tanai Péter: A tudásátadás formái a népi műveltségben –5. tanulmányút (Táp, 2019. augusztus 6.)
4. Kokas Éva: A hagyományos és alternatív szolgáltatási tevékenységek hatásfoka a közművelődésben – 9. műhelymunka (Écs, 2019. augusztus 6.)
5. Géber József: A hagyományőrzés jó gyakorlatai – 6. tanulmányút (Felpéc, 2019. augusztus 7.)
6. Dr. Tóth Péter: A többgenerációs tudásátadás lehetőségei a 21. században – 10. műhelymunka (Écs, 2019. augusztus 7.)
7. Balázs István: Közösségi ételkészítés helyi alapanyagokból – 7. tanulmányút (Győrújbarát, 2019. augusztus 8.)
8. Kárpáti Árpád: Népi hagyományokat őrző közösségekhez tartozás mint kulturális védőfaktor – 11. műhelymunka (Győrújbarát, 2019. augusztus 8.)
9. Nagy Bercel: A szociális szakemberek értékválasztásainak preferenciái – 12. műhelymunka (Pannonhalma, 2019. augusztus 9.)
10. Bokros Márk: Egy egyházi intézmény társadalmi beágyazottsága – 8. tanulmányút (Pannonhalma, 2019. augusztus 9.)

A szakmai programok közötti időszakokban folyamatosan rögzítettük az adatokat az online kérdőívekben. A google form statisztikáiból már most sok érdekes tendencia mutatható ki annak ellenére, hogy eddig – természetesen – a teljes program alatt kitöltendő kérdőívek időarányosan vállalt része készült el. A folklór elemeinek használatában például határozottan elkülönül három réteg: 1) valós folklórfolyamatban nevelkedett emberek csoportja, akik tudattalanul őrzik és használják ezeket az elemeket, 2) gyakorlatban használják, éltetik a hagyományos módszereket, tudásátadási technikákat, mesterségeket, 3) elméleti munkásságuk része a folklórról való gondolkodás, a hagyományos közösségi modell tapasztalatainak megértése, kontextusba helyezése. A megszólított szakemberek jellemzően az utóbbi két csoportba tartoznak.