Bármilyen testmozgással járó közös tevékenység felhozható példaként. A téma kapcsán a példákat, jó gyakorlatokat szeretnénk csokorba gyűjteni, valamint ezeknek a tevékenységeknek az egyénre, illetve a közösségre gyakorolt hatásairól kívánunk tapasztalatokat értékelni.

Együtt enni, együtt főzni a közösségi programokon különleges élmény egy kisközösség életében. A közös ételkészítés egyfajta biztonságot ad a közösség tagjai számára. Ha tudjuk, hogy az alapanyagok honnan származnak, hogy a közösség tagjai járultak hozzá az étel előállításához akár alapanyagokkal, melyeket odafigyeléssel termeltek meg, akár tudásukkal, mely szerteágazó a közösség tagjainak tájegységi, családi, szokásbeli különbözőségétől függően, nagyban segíti a közösség összetartozását, közös sikerélményt nyújt.

A Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület „Transznacionális értékkutatás a népzene, a néptánc és a népművészet jegyében” címmel indította kutató munkáját az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP-5.2.2.) keretében. Együttműködő partnereinkkel a közösségépítés és a hasznos szabadidő-eltöltés terén végzünk kulturális antropológiai kutatást. Kutatásunk arra irányul, hogy a magyarországi, valamint a romániai, szlovákiai, horvátországi területen élő falusi és városi környezetben hogyan lehet hatékonyan közösséget építeni és humán fejlesztéseket végezni a néptánc, népzene és népművészetek alkalmazásával. Erre keresünk jó gyakorlatokat együttműködő partnereink segítségével.

E a témában olyan példákat gyűjtünk, amelyekkel hatékonyan sok embert lehet a
programokra hívni és aktív, rendszeres részvételre ösztönözni.

Élő közösség alatt értjük a rendszeresen találkozó, nagy aktivitással, odaadással a
közösséget éltető együttműködést.

Minden hivatás esetében fontos kérdés, hogy az azt választó milyen motivációval indul, lép a szakemberré válás útjára. A legtöbb esetben az önmegvalósítás, a saját igények, szükségletek kielégítése áll a választás mögött. Néhány egyéb tényező (család gazdasági-társadalmi státusza, a szülők iskolázottsági szintje, foglalkozása, attitűdjei, anyagi lehetőségek) meghatározó jelentőséggel bírhat. E tények ismeretében középpontba kerülnek a pályaválasztási motivációval, pályaorientációval
kapcsolatos kérdések, valamint a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek feltérképezése, ismerete is. Fontossá válnak azok a pszichés, mentális tényezők, amelyek a hatékony munkavégzéshez és életvitelhez nélkülözhetetlenek.

A közösség biztonsága alatt értjük azt az alapvető emberi igényt, amire a legtöbb
embernek szüksége van, hogy legyen egy közeg, ahol jól tudja magát érezni.

A tanulmányút során az alábbi témákról hallgattunk előadást, e témákban folyt
kerekasztal beszélgetés:

• Milyen lehet a közösség: nyitott (új tagokat szívesen befogadó) vagy zárt
  közösség?

A téma azt a pedagógiai kihívást járja körül, hogy hogyan szervezünk alkotó
tevékenységeket különböző korosztályba tartozó tagjaink, vendégeink számára.

A teljes cikk az alábbi linkel olvasható:
http://gyorplusz.hu/cikk/eljuk_meg_a_hagyomanyokat.html

A teljes újság az alábbi linken olvasható:

a href=”http://ujsag.gyorplusz.hu/data/files/gyorplusz_08_24.pdf”>http://ujsag.gyorplusz.hu/data/files/gyorplusz_08_24.pdf

Az emberek sokfélesége nagyon szerteágazó. A másság negatív érzelmeket vált ki a társadalom tagjaiból. Van, aki jól beilleszkedik a helyi társadalmi normákhoz, van, aki nem, és ez utóbbi csoport is keresi azt a közeget, ami befogadja. Keressük azokat a pozitív történeteket, amelyek értékeket mutatnak a másságban kifejeződő egyediségről elsősorban a népzene/néptánc/népművészet témájához kapcsolhatóan.