A művészeti gyakorlatok – legyen az néptánc, népzene vagy bármilyen népművészet – a képességekre fejlesztő hatással vannak. Fontos, hogy ezek a képességek egyértelműen megnevezhetőek, beazonosíthatóak legyenek. A hatásokat vizsgálhatjuk teljesítménynövekedésben, felsorolhatjuk a szociális képességekben jelentkező pozitív változásokat, a motiváltság és érdeklődés fokozódását, végeredményül pedig a közösség erősödését.

A népzene olyan értékeket közvetít, amelyek az azt hallgató, éneklő, táncoló emberek választásaira is hatással vannak.

A műhelymunka során az alábbi témákról hallgattunk előadást, e témákban folyt kerekasztal beszélgetés:
– Zene és intellektus: Jimi Hendrix vs. Liszt Ferenc, Jaco Pastorius vs. Bartók Béla – Vajon összefügg-e a zenei képesség és az intellektuális adottság?
– Csík zenekar szindróma – Az örök érv: a népzenét nem ismerők bevonása. Vajon sikerül? A közízlés formál minket, vagy mi a közízlést?
– Létezik-e tudatos hagyományőrzés? – A zárt, természetes közösségek ideje lejárt. Mit jelent a tudatosság ma?
– Egyetemi tapasztalatok – Nincs közvetlen kapcsolat, élmény a népi kultúrával kapcsolatban.

A műhelymunka témája a személyiségről szólt, a közösség választott tagjainak értelmi képességeit hasonlítottuk össze a szellemi (művészi vagy érzelmi) képességeivel. Kutatásunkhoz azért választottuk ezt a témát, mert a népzene, néptánc, népművészet véleményünk szerint erőteljes személyiségformáló tulajdonságokkal rendelkezik.
Ebben a témakörben szeretnénk feltérképezni, hogy az értelmi intelligencia, amire a mai oktatási rendszer nagyon nagy hangsúlyt fektet, mennyire van összefüggésben a problémamegoldó képességgel, ami az aktív és önálló személyiség fontos képessége a váratlan élethelyzetek rugalmas megoldására.
Különböző dimenziók alatt értjük a problémamegoldóképességre hozott példák területeit

Kooperatív tevékenység: olyan tevékenységek, feladatok, mely nem egyéni, hanem közösségi alapú, a gyerektől vagy a felnőttől megkívánja az együttműködő, közös célt szem előtt tartó hozzáállást. Kooperatív tevékenységszervezés: közösségi feladatok szervezése. Online támogatás: facebook, youtube videók, esetleg hírlevelek.

Alkotó tevékenységek különböző korosztályoknak (szövés, nemezelés, hangszerkészítés)

Tanulmányút vezető: Tanai Péter, néprajztudós, muzeológus, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum néprajzos főmuzeológusa, a Rakonca együttes bőgőse

Szakterület:

Néprajzi muzeológia, népi építészet, tüzelő berendezések, hangszeres népzene.

Alkotó tevékenységek különböző korosztályoknak (szövés, nemezelés, hangszerkészítés)

Tanulmányút vezető: Tanai Guzorán Anna, képzőművész, művésztanár, textiltervező, grafikus, a Kovács Margit Iparművészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola tanára

“Az alkotás folyamatában részt vehetnek a környezet élő és élettelen lényei, növényei, tárgyai. Bármi, ami elindít egy gondolatot. A természet gyakran inspirál. A közvetlen élményekből, érzéseket, formákat, színhangulatokat gyűjtök. Ezek vázlatok formájában, vagy belső képekben rögzülnek.
A szövés adta lehetőségekkel, színátmenetekkel próbáltam kifejezni gondolataimat, a téma kapcsán kialakult érzéseimet. A festészet szeretete az, ami a részletek színbeli megfogalmazását helyenként a festői hatású kifejezésmód irányába vitte.
Az akvarellel megfestett vázlatok után kiválasztottam a végleges tervet, elkészítettem a méretarányos kartonját. Megfestettem a hozzávaló gyapjúszálakat. A függőleges állású szövőállványomra elkészítettem a felvetést és nekiláttam a szövésnek.
A textil műfaján kívül nagy szeretettel festek. Témáimat egyaránt képezik a természet adott formái, és az azokból absztrahált képek is. Gondolataimat széles színskálán, nagy tónusfokozatokkal próbálom érzékletesebbé tenni.”
Forrás: https://24.hu/kultura/2011/12/15/metszet-tanai-guzoran-anna-kiallitasa/

A közösség biztonságának megteremtése, kapcsolathálók rendszere és működése

Tanulmányút vezető: Dr. Rádi Péter, műszaki mérnök, emberi erőforrás menedzser, jogász, TalenREcruit munkaerő közvetítő ügyvezetője, az Écs Polgárőr Egyesület elnöke

Pályafutását hivatásos katonaként kezdte. Dolgozott rendezvény szervezőként, foglalkozott képzések szervezésével. Nagyvállalati környezetben dolgozott biztonságtechnikai mérnökként, környezetvédelmi szakemberként. Foglalkozott vállalatirányítási módszerek fejlesztésével, ehhez kapcsolódó módszertan oktatásával. Jelenleg ügyvezetője egy munkaerő közvetítéssel foglalkozó családi vállalkozásnak.

Műhelyfoglalkozásának címe: Bemeneti készségek, tudás, mentális státusz és kompetenciák vizsgálatai segítő szakmákra készülők hivatásszemélyiségének fejlesztéséhez

Szakmai vezető: Hallgatóné Hajnal Judit tanár, igazgató, az Evangélikus Iskolák Európai Szövetségének Igazgatótanácsi tagja

Hallgatóné Hajnal Judit 1992-től dolgozik tanárként, majd igazgatóként a Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumban. Péterfy Sándor díjas.

Műhelyfoglalkozásának címe: Művészeti gyakorlatok hatásvizsgálata

Szakmai vezető: Fajkusz Attila népzene-pedagógus, művészeti igazgató, népzenész, táncház-zenész, művelődésszervező, a tizenöt éves Fajkusz Banda vezetője

A 21. Nyugat-Kínai Nemzetközi Vásáron a magyar pavilon kulturális kínálatát színesítették zenéjükkel Csungkingban
Fellépés a komáromi erődben tartott Mediawave
Sopron Táncegyüttes állandó kísérő zenekara
Soproni Petőfi Színház: Így kell járni…
Közreműködés a Petőfi Színház Fehérlófia című előadásában, élő zenei kíséret (Az előadás zenei vezetője Fajkusz Attila)
A Sopron és Pendelyes Néptáncegyüttes színházi műsorának kísérete
Fajkusz Attila, Boka Gábor, Sipos Ferenc: Az eltáncolt cipellők című táncjáték
Kiscsőszi Pajtafesztivál
A Bécsi Magyar Táncháztalálkozó – a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs és a Napraforgók kulturális egyesület közös rendezvénye – táncház gyerekeknek és felnőtteknek
Soproni rendezvények, amelyek a tavaszi borünneptől egészen adventig (Szt. Iván FolkFest, Soproni Szüret stb.)

Műhelyfoglalkozásának címe: A problémamegoldó gondolkodás különböző dimenzióinak kapcsolata az intelligenciával

Szakmai vezető: Dr. Vehrer Adél egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék munkatársa

2002-ben lett a néprajztudomány és a kulturális antropológia doktora, a Templomos lovagok az európai néphagyományban című disszertációjának megvédésével, summa cum laude minősítéssel. Folyamatos tanári és kutató munkája részeként eddig nyolc könyvet publikált: Öt világot éltem meg címmel Tuba Lajos sokorópátkai parasztember élettörténetét dolgozta fel (1992), később Népi kultúra címmel főiskolai jegyzetet írt (2003), majd A harangozóhegyi vár története a sokorói szájhagyományban című könyve jelent meg (2003). A templomos-monda a sokorói szájhagyományban című könyvét 2007-ben publikálta, 2009-ben pedig a Népi kultúra – néprajzi alapismeretek című könyve jelent meg. 2017-es könyve: 1956 a sokorópátkai szájhagyományban magyar és angol nyelven is olvasható.
Sokorópátkai származásúként gyermekkora óta gyűjti és kutatja szülőföldje néprajzi értékeit. Munkásságáért 2012-ben a Győr-Moson-Sopron Megye Közművelődéséért Dr. Kovács Pál- Díjat kapta. Oktatói munkáját a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata 2017-ben „Oktatók a hallgatókért” Díjjal jutalmazta. 2004-től a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja.
Kutatási területe a folklorisztikán belül főként a népköltészet, de az utóbbi években a generációk közötti ismeret- és érték-átadással, a hagyományozás folyamataival is foglalkozik.