EFOP

Szakmai beszámoló

A Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület „Transznacionális értékkutatás a népzene, a néptánc és a népművészet jegyében” címmel indította kutató munkáját az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP-5.2.2.) keretében. Együttműködő partnereinkkel a közösségépítés és a hasznos szabadidő-eltöltés terén végzünk kulturális antropológiai kutatást. Kutatásunk arra irányul, hogy a magyarországi, valamint a romániai, szlovákiai, horvátországi területen élő falusi és városi környezetben hogyan lehet hatékonyan közösséget építeni és humán fejlesztéseket végezni a néptánc, népzene és népművészetek alkalmazásával. Erre keresünk jó gyakorlatokat együttműködő partnereink segítségével.
Megszólítottuk a humán szolgáltatások terén dolgozó szakembereket, feltérképezzük a munkájuk során tapasztalható nehézségeiket, munkájuk végzését hátráltató tényezőket, az általuk ismert társadalmi problémákat. A szakértői célcsoportunk a humán szolgáltatások terén a gyermekjóléti, drogprevenciós, hajléktalansegítési, családsegítő, adósságkezelő,
pszichológiai és művészeti ill. kreatív alkotó foglalkozások területén dolgozó szakemberek.

A projekt 2018. április 1. és 2021. március 31. között zajlik. A pályázat első meghatározó programcsoportja a 2018. július 30. és augusztus 5. között Écs község területén rendezett szakmai hét volt, melynek keretében 7 műhelyfoglalkozást és 4 tanulmányutat szerveztünk.

A műhelyfoglalkozások 1,5-2 órás kerekasztal beszélgetés formájában zajlottak 35-55 fő magyarországi és külhoni magyar gyakorló szakember részvételével.

A kánikulára való tekintettel a szabadba tervezett műhelymunka programokat zárt, klimatizált térben tartottuk, ez egyes esetekben ad hoc helyszín módosítással járt.

A műhelymunkák és a tanulmányutak szakmai vezetői a témák ismert és elismert szakértői.

Az eseményekről minden esetben hangfelvétel készült, melynek feldolgozása folyamatban van.

A magyarországi és külhoni szakemberek a kerekasztal beszélgetések keretében megosztották egymással tapasztalataikat.

Általánosságban elmondható, hogy a külhoni magyarlakta területeken a közösségek zártabbak, összetartó erejük természetesebb és erőteljesebb a Magyarországon tapasztalhatóhoz képest. A néptánc, népzene és népművészetek közösségépítő, összetartó és fejlesztő szerepe sokkal kifejezettebb a határon túli területeken.

Az online eszközök használata minden területen elterjedt, azonban kommunikációs vezető szerepe a közösségek életében a határon túli területeken csak kialakulóban van, míg a magyarországi közösségekben aktív a használatuk.

A problémamegoldó gondolkodás különböző dimenzióinak kapcsolatát az intelligenciával a kerekasztal beszélgetés során leginkább a generációs különbségek mentén vitatták meg a résztvevők.

Az értékrend és a zenei ízlés közötti összefüggés témakörében a beszélgetés során a közízlés formálásának lehetőségei, illetve a táncházak szerepe kapott nagyobb teret. Az első tanulmányút egy hajnali túra keretei között zajlott a Mozgásos tevékenységek különböző korosztályoknak címmel. A tanulmányút vezetője Benke Grátzy a Moldvahon Csángó Kulturális Közhasznú Egyesület alapítója. A tanulmányút a mozgásos tevékenységek témáról való értekezéseken felül megelevenítette a csángók természet kincseit gyűjtő szokásait.

Művészeti gyakorlatok hatásvizsgálata témában a szakértők dilemmájaként jelent meg a versenyeztetés jelenlegi gyakorlata, mely a közösség építése, a közösségi élmény átélése, szociális képességek fejlődése, motiváltság ellen hat. A versenyeztetés a többség álláspontja szerint nem elégséges az utóbbiak fejlesztésére, fejlődésére. Nem éri el az esetlegesen érdeklődő tömegeket.

Bemeneti készségek, tudás, mentális státusz és kompetenciák vizsgálatai segítő szakmákra készülők hivatásszemélyiségének fejlesztéséhez című műhelymunka során a résztvevőket a szakmai vezető gyakorlati feladatokkal vonta be a témába. A feladatokat követően került sor azok eredményeinek megvitatásán keresztül a segítő szakmákra készülők szükséges személyiségjegyeinek, tulajdonságainak feltérképezésére.

A második tanulmányút során a résztvevők Kajárpécen találkozhattak a közösségszervezés terén fantasztikus eredményeket produkáló szakemberekkel, elsősorban Buzás Mihállyal, aki filmrendező, színész, komikus, bábos, zenész, író, kulturális menedzser, közösség szervező egy személyben. A tanulmányúton tartott előadása felért egy színpadi élménnyel, karakteres megjelenése és beszédmódja magáért beszélt. Az általa végzett közösségszervezés fő mozgató erejére láthatóan karizmatikus személyiségéből fakad.

A harmadik tanulmányút során a nyalkai templomban volt lehetősége a résztvevőknek a bemutatott különleges történelmi, régészeti helyszínen megismerni Tanai Guzorán Anna képzőművészt, művésztanárt, textiltervezőt, grafikust, a Kovács Margit Iparművészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola tanárát, aki a feladatok és a szerepek különbözőségét szemléltette egy tanítványai munkájából készült kiállítással, korosztályok szerint különválasztott példákkal illusztrálva, egy csokorba téve vagy téma vagy a technika alapján összeillő alkotásokat.

A mássággal való bánásmód témában érdekes beszélgetés zajlott a pozitív és negatív másságról, a másságról, mint egyediségről. Különösen érdekes beszélgetés folyt a magyarországi és a határon túli közösségek mássághoz való viszonyának különbözőségeiről. A külhoni közösségek sokkal befogadóbbak és támogatóbbak, ha a saját viszonylag zárt közösségükben kell „más” emberekkel találkozniuk, együtt élniük. A negyedik tanulmányút a közösségek biztonságának megteremtésével, a kapcsolathálók rendszerével és működésével összefüggő témákat érintett. Érdekes vita alakult ki arról, hogy ha a közösség kizár negatív cselekvéseket, annak milyen hatása van más közösségekre. Másik fő gondolat az volt, hogy hogyan viszonyul a közösség más társadalmi csoportokhoz, közösséghez, egyénekhez, hogyan reagál a közösségen kívülről jövő ingerekre, visszajelzésekre.

A szakmai programok lezárásaként vasárnap közösségi ételkészítés keretében vitatták meg a résztvevők a hét tapasztalatait. Ismét bebizonyosodott, hogy együtt enni, együtt főzni a közösségi programokon különleges élmény egy kisközösség életében. a kapcsolatfelvétel, beszélgetés, az egymással való kommunikáció, vagyis az együttlét, egymás megismerésének eszköze, segíti, erősíti az egymás iránti nyitottságot, katalizátora az emberek közötti szociális kapcsolatok személyes kiépítésének-ápolásának.