4. tanulmányút (Tényő, 2018. augusztus 1.)

Bármilyen testmozgással járó közös tevékenység felhozható példaként. A téma kapcsán a példákat, jó gyakorlatokat szeretnénk csokorba gyűjteni, valamint ezeknek a tevékenységeknek az egyénre, illetve a közösségre gyakorolt hatásairól kívánunk tapasztalatokat értékelni.

EXTRA műhelymunka (Écs, 2018. augusztus 4.)

Együtt enni, együtt főzni a közösségi programokon különleges élmény egy kisközösség életében. A közös ételkészítés egyfajta biztonságot ad a közösség tagjai számára. Ha tudjuk, hogy az alapanyagok honnan származnak, hogy a közösség tagjai járultak hozzá az étel előállításához akár alapanyagokkal, melyeket odafigyeléssel termeltek meg, akár tudásukkal, mely szerteágazó a közösség tagjainak tájegységi, családi, szokásbeli különbözőségétől függően, nagyban segíti a közösség összetartozását, közös sikerélményt nyújt.

1. tanulmányút (Kajárpéc, 2018. augusztus 2.)

E a témában olyan példákat gyűjtünk, amelyekkel hatékonyan sok embert lehet a
programokra hívni és aktív, rendszeres részvételre ösztönözni.

Élő közösség alatt értjük a rendszeresen találkozó, nagy aktivitással, odaadással a
közösséget éltető együttműködést.

6. műhelymunka (Kajárpéc, 2018. augusztus 2.)

Minden hivatás esetében fontos kérdés, hogy az azt választó milyen motivációval indul, lép a szakemberré válás útjára. A legtöbb esetben az önmegvalósítás, a saját igények, szükségletek kielégítése áll a választás mögött. Néhány egyéb tényező (család gazdasági-társadalmi státusza, a szülők iskolázottsági szintje, foglalkozása, attitűdjei, anyagi lehetőségek) meghatározó jelentőséggel bírhat. E tények ismeretében középpontba kerülnek a pályaválasztási motivációval, pályaorientációval
kapcsolatos kérdések, valamint a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek feltérképezése, ismerete is. Fontossá válnak azok a pszichés, mentális tényezők, amelyek a hatékony munkavégzéshez és életvitelhez nélkülözhetetlenek.

2. tanulmányút (Kajárpéc, 2018. augusztus 4.)

A közösség biztonsága alatt értjük azt az alapvető emberi igényt, amire a legtöbb
embernek szüksége van, hogy legyen egy közeg, ahol jól tudja magát érezni.

3. tanulmányút (Nyalka, 2018. augusztus 3.)

A téma azt a pedagógiai kihívást járja körül, hogy hogyan szervezünk alkotó
tevékenységeket különböző korosztályba tartozó tagjaink, vendégeink számára.

5. műhelymunka (Écs, 2018. augusztus 3.)

Az emberek sokfélesége nagyon szerteágazó. A másság negatív érzelmeket vált ki a társadalom tagjaiból. Van, aki jól beilleszkedik a helyi társadalmi normákhoz, van, aki nem, és ez utóbbi csoport is keresi azt a közeget, ami befogadja. Keressük azokat a pozitív történeteket, amelyek értékeket mutatnak a másságban kifejeződő egyediségről elsősorban a népzene/néptánc/népművészet témájához kapcsolhatóan.

4. műhelymunka (Tényő, 2018. augusztus 1.)

A művészeti gyakorlatok – legyen az néptánc, népzene vagy bármilyen népművészet – a képességekre fejlesztő hatással vannak. Fontos, hogy ezek a képességek egyértelműen megnevezhetőek, beazonosíthatóak legyenek. A hatásokat vizsgálhatjuk teljesítménynövekedésben, felsorolhatjuk a szociális képességekben jelentkező pozitív változásokat, a motiváltság és érdeklődés fokozódását, végeredményül pedig a közösség erősödését.

3. műhelymunka (Écs, 2018. július 31.)

Vajon milyen összefüggés van az intellektus és a zenei képességek között? Hajlamosak vagyunk a kiemelkedő zenei teljesítményekhez átlagon felüli intellektualitást társítani.
Megállja a helyét ez az állítás?

2. műhelymunka (Écs, 2018. július 31.)

A műhelymunka témája a személyiségről szólt, a közösség választott tagjainak értelmi képességeit hasonlítottuk össze a szellemi (művészi vagy érzelmi) képességeivel. Kutatásunkhoz azért választottuk ezt a témát, mert a népzene, néptánc, népművészet véleményünk szerint erőteljes személyiségformáló tulajdonságokkal rendelkezik.