Szakértőink bemutatása: Nagy Bercel

Műhelyfoglalkozásának címe:
A szociális szakemberek értékválasztásainak preferenciái

,,Az egyes emberek, így a segítő hívatást választó szakemberek belső világában is az értékek hierarchiába rendeződnek. Ez az egyedileg formálódó értékrendszer fontos részévé válik identitásunknak. Ugyanakkor személyiségünk fejlődésével az értékeink rendszere is változik bennünk. Értékválasztásaink részben tudatos részben tudattalan motívumok alapján történnek. Az általam vezetett műhelymunkában a fenti kérdéseket kívánom a beszélgetés résztvevőivel közösen áttekinteni.”

Szakértőink bemutatása: Kárpáti Árpád

Műhelyfoglalkozásának címe:
Népi hagyományokat őrző közösségekhez tartozás, mint társadalmi védőfaktor

,,A közösségekhez tartozás egyfajta védelmet jelent az egyének számára. Az az egyén, aki tagja valamilyen közösségnek az nagyobb biztonság érzi magát, könnyebben érvényesül a társadalomban. A közösségnek alapjában véve is értékadó, értékközvetítő, értékátörökítő szerepe van a társadalmakban. Mindez pedig fokozottabban így van a nép hagyományok köré szerveződő közösségek esetében. A nép hagyományokat őrző közösségeknek helyi- és nemzeti identitás erősítő hatása van, így társadalomépítő, társadalomerősítő szerepük meghatározó.”

Szakértőink bemutatása – Balázs István

Tanulmányút címe:
Közösségi ételkészítés helyi alapanyagokból

,,Hajdúnánás egykori és mai népi- és helyi pásztor ételeinek eredete, elkészítésük és fennmaradásuk a hajdúváros étkezési szokásaiban.”

Szakértőink bemutatása: Dr. Tóth Péter

Műhelyfoglalkozásának címe:
A többgenerációs tudásátadás lehetőségei a 21. században

,,Vitaindító előadás arról, hogy milyen szerepet játszik és milyen alkotóelemei vannak a vidéki közösségek életében a helyi identitásnak. Milyen kulturális értékek, normák, imázs alkotja ezt az identitást. Mik azok a külső és belső tényezők, amik ezen változtathatnak. Hogyan járul hozzá egy település helyi társadalmának integráltságához, túlélőképességéhez és alkalmazkodóképességéhez a helyi identitás és annak kulturális elemei.”

Szakértőink bemutatása: Kokas Éva

Műhelyfoglalkozásának címe:
Az alternatív és a hagyományos szolgáltatási módszerek hatásfoka

,,Milyen szolgáltatási tevékenységekkel lehet felépíteni egy közművelődési szervezetet gyerekeknek,
fiataloknak, felnőtteknek.”

Szakértőink bemutatása: Tanai Péter

 Műhelyfoglalkozásának címe:
A tudásátadás formái a népi műveltségben

A paraszti életmód 19-20. századi gyakorlata a tápi zsellérsor házainak tárgyi anyaga alapján.

Szakértőink bemutatása: Könyves Krisztina

Műhelyfoglalkozásának címe:
Kommunikáció és konfliktuskezelés a csoportmunkában

,,Műhelymunkámban az asszertív, erőszakmentes kommunikáció csoportmunkára gyakorolt jótékony
hatásaira szeretném a fókuszt helyezni. A résztvevők egy elméleti bevezetés után, önismereti úton
szerezhetnek élményt a különböző kommunikáció típusokról, a konfliktusok lehetséges megoldási
módjairól.”

Szakértőink bemutatása: Dr. Szabó Péter

Műhelyfoglalkozásának címe:
Az őskor barlangi festészete

,,A cro-magnoni kor óta a festészet az emberi kultúra része. Altamira, Lascaux az őskor sixtusikápolnáinak számítanak. Mi lehetett azonban az alkotók motivációja? Milyen körülmények között készültek e műalkotások?”

4. kutatási előrehaladási jelentés (2019. augusztus)

A pályázat kutatási feladatait 2019 májusától Dr. Bolya Mátyás látja el. A kutatási program zökkenőmentes folytatása érdekében először áttekintettük a kutatás korábbi gyakorlatát, dokumentációit. Felmértük az elkészült kérdőívek és beszámolók tartalmát, valamint értelmeztük a szakmai terv vonatkozó részeit. Az összegyűjtött információk birtokában revidáltuk a kutatási tervet, kiemeltük a kutatás lényeges pontjait, majd ennek megfelelően módosítottuk a pályázati dokumentációt. Az eredeti terv szerint a szakemberek két fő csoportját szólítjuk meg: 1) kulturális- és művészeti ág, 2) szociális ág. Az elmúlt év kutatási adatai alapján elmondhatjuk, hogy bár a második célcsoport tapasztalatai is rendkívül értékesek, a kutatás szempontjából az első célcsoportban megszólított szakemberek relevánsabb adatokkal gazdagították  a kutatást, így a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetünk erre a csoportra. 

A rétegzett, reprezentatív mintavétel a szakmai hét időszakára koncentrálva valósul meg. A mintavétel kérdőívekkel történik, de alapvetően nem önálló kitöltési metódussal: az adatrögzítők az interjú alatt töltik ki a kérdőíveket. A kérdőív három nagy részre tagolódik: 1) az adatszolgáltató személyére vonatkozó információk, kiemelt figyelemmel a válaszadó szociokulturális hátterére 2) a működés helyére vonatkozó lokalizációs adatok, 3) szakmai kérdések. A kérdőív a 3. blokkban két részre oszlik. Külön blokk foglalkozik a szakembereket érintő kérdésekkel, egy másik szakasz pedig a célcsoportban tapasztalható folyamatokat térképezi fel. Az adatgyűjtés online kérdőívekkel történik, amelyek digitális felhőalapú szolgáltatások formájában segítik a kutatói adatfeldolgozást. A kutatás teljes dokumentációja, valamint a szervezést segítő feljegyzések, táblázatok, emlékeztetők digitálisan, online készülnek, emellett a kommunikációs fórumok (levelezés, cset) is kizárólag online eszközökkel valósulnak meg. 

A szakmai terv revíziója keretében áttekintettük és módosítottuk a 2019–2020-ban megrendezésre kerülő az eredeti jobban segítse a meghívott szakemberek munkáját. Kialakítottuk a szakemberek meghívásának protokollját, adatbekérő lapokkal készültünk elő az előadásokra és tanulmányutakra. Az adatbekérő lapokon a szakmai életrajzok mellett a témához kapcsolódó további információkat, kutatási eredményeket is rögzítettünk, így a későbbi összefoglalókban és online kommunikációs felületeken sokkal szélesebb közönséghez tudjuk eljuttatni a program eredményeit. Kialakítottuk továbbá a szakmai hét adatrögzítési és online kommunikációs protokollját. A szakmai hetet megelőzően több személyes megbeszélésen rögzítettük a különböző részfeladatokat, azok felelőseit és a határidőket. Felvettük a kapcsolatot az előadókkal, telefonon és email útján egyeztettük a részleteket, tisztáztuk a felmerülő kérdéseket. A műhelybeszélgetések menetrendjét egységesítettük úgy, hogy időtartamuk körülbelül egy óra legyen, amely 15–20 perc gondolatébresztő, vitaindító témafelvetéssel indul. Ezt követi egy interaktív rész, ahol a résztvevők megoszthatják a témával kapcsolatos tapasztalataikat, gondolataikat.